Lombikbébi program

Bencsik Andrea

Lombikbébi-kezelésen a szervezeten kívül történő megtermékenyítés különböző formáit értjük, amelyek során a spermiumok és a petesejt találkozása, s így a petesejt megtermékenyülése a szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között történik.

Az első lombikbébi születése óta eltelt 26 évben ez a tudomány széles körben elterjedt, dinamikus fejlődésen ment keresztül, egyre újabb és újabb eljárások, technikák váltak ismertté és alkalmazhatóvá a mindennapokban. Napjainkban e beavatkozások segítségével összességében 25-35 százalékos eredményességgel érhető el terhesség. Az eljárás sikeressége nagy mértékben függ a nő életkorától. Három embrió visszaültetése esetén, 30 év alatti életkorban 30-35 százalékos a terhesség bekövetkeztének valószínűsége, 30-35 év között kb. 25%, 35 és 40 év között 15%, 40-45 éves kor között kb. 5%. Aki 45 éves kor fölött kíván IVF eljárást, annak külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie, hogy a terhesség valószínűsége 0 és 1 százalék között van.

Gyógyszeres előkészítés, beállítás

Lombikbébi-programba kerül az a pár, akinél a terhesség inszemináció útján sem következne be. Leggyakoribb indikációja (orvosi szükségessége) az elzáródott petevezeték, az endometriózis, valamint a nagyon rossz spermakép. A magyar törvényi szabályozás értelmében azok a párok is kérhetik a programban való részvételt, akiknél már hat sikertelen inszeminációs kísérlet történt.

A bonyolult eljárás több lépcsőből áll. Elsőként a női szervezetben hormontartalmú gyógyszerek (tabletták és injekciók) segítségével el kell érni, hogy a petefészkekben a szokásos havi egy petesejt helyett több termelődjön. Az optimális tüsző- illetve peteszám hat, de nem ritka, hogy 8-10, sőt akár 15 (!) tüsző is érlelődik. Ezt kontrollált hiperstimulációnak nevezzük, amely 8-12 napig tart. Ezen időszak alatt a gyógyszerek hatását ultrahang-vizsgálatokkal és vérvételből történő hormon-meghatározásokkal ellenőrzik.

Az eljárás sikeressége nagy mértékben függ attól is, hogy beérik-e az optimális számú tüsző. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy ezekben a napokban az érintett pár életének központi kérdése a tüszőszám, amelyet megfelelő nyitottságuk esetén környezetükkel is igyekeznek részleteiben megosztani.

A petesejtek leszívása – punkció

A stimuláció végén ki kell nyerni a női szervezetből a petesejteket. Ez a tüszőleszívás, vagy más néven punkció, amely kisebb műtétnek felel meg. A punkcióra a folyamatos ellenőrzések alapján előre meghatározott napon, általában a reggeli órákban kerül sor. Annak érdekében, hogy a petefészkekben érlelődő tüszők közel azonos méretűek, érettségűek legyenek, s a műtétet megelőzően ne történjen meg a tüszőrepedés, a punkció előtt 32-36 órával nagy mennyiségű HCG-hormont tartalmazó injekciót kap a beteg. A műtét – a páciens kérésének megfelelően – történhet altatásban vagy altatás nélkül. Annyi mindenhez hasonlóan a fájdalomérzet is egyénenként eltérő. Van, aki a fájdalom elkerülése érdekében kéri az altatást, van, aki attól tart, hogy fokozott izgalmi állapota, feszültsége befolyásolhatja a műtét sikerességét.

A petesejtek leszívása ultrahang-vezérlés mellett történik, a hüvelyboltozaton keresztül bevezetett speciális tű segítségével. A tűt beszúrják a tüszőbe, s vákuummal szívják le a tüszőfolyadékot. Ezt követően a biológusok mikroszkóppal keresik meg a folyadékban úszó petesejtet. Külső szemlélőként is ezek a műtét izgalmas pillanatai. Az egyes leszívások között egy-két perc telik el, az orvos feszülten várja a biológus válaszát: van-e petesejt, vagy csak granuloza- és kumulusz-sejteket sikerült leszívni. Ilyenkor is van még esély arra, hogy a következő „mosásnál” előkerül a petesejt.

Átmeneti megnyugvás következik a beteg számára abban az esetben, ha sikerült a szervezetéből megfelelő számú petesejtet leszívni. A műtétet követően 6 órát kell pihennie orvosi ellenőrzés mellett, ezután mehet haza. Méltán érzi úgy, hogy ő mindent megtett, és megadással várja a csigalassúsággal vánszorgó következő 48 óra elteltét, a megtermékenyülés kifürkészhetetlen jövőjét és eredményeit.

A petesejt megtermékenyítése

A leszívott petesejtek táptalajba kerülnek, és 37 fokos hőmérsékletű termosztátban várják találkozásukat a hímivarsejtekkel, amelyre 3-6 óra múlva kerülhet sor. A klasszikus lombikbébi-eljárás során akár több százezer – az inszeminációnál már ismertetett módon kezelt – hímivarsejtet helyeznek egy-egy petesejthez, amelyek közül a természethez hasonló módon választódik ki a nyertes: a leggyorsabb és legrátermettebb fog behatolni a petesejt belsejébe. A kis csészékben elhelyezett petesejtek és spermiumok táptalajban úszva visszakerülnek a termosztátba. A következő napon, 18 óra elteltével az orvos és a biológusok értékelik a megtermékenyülést. Sikeres megtermékenyülés esetén két mag látható a petesejten belül, az anyai és az apai előmag. Ez a 2 PN állapot, azaz két pronukleusz található benne. Táptalajcsere (átágyazás) után visszakerül a termosztátba, majd a következő nap, tehát 48 óra elteltével következik az embrió értékelése. Szerencsés esetben ekkor 2-3-4-5-6 sejtes lehet az embrió, s ebben az állapotban kerül be az anyaméhbe.

Embriótranszfer

A visszaültetés, azaz embriótranszfer hüvelyi úton történik, fájdalommentes, pár perces beavatkozás. Egy speciális katéter segítségével az embriók közvetlenül a méh üregébe kerülnek, amelynek pontos helyét előzőleg, a menstrució idején történt szondázás során határozták meg. A beültetés után a páciensek kb. egy órát pihennek, pozitív gondolatokat és bíztatást küldve a parányi embrióknak a beágyazódáshoz. A törvények alapján maximum három, sikertelen próbálkozás után négy embrió ültethető vissza. Gyakran előfordul, hogy 8-10 embrió is fejlődésnek indul. A „szám feletti”, transzferre nem kerülő embriók sorsáról a pár közösen dönt: lehetőségük van lefagyasztani későbbi felhasználás céljából, megsemmisíteni vagy felajánlani más, terméketlen házaspároknak illetve kutatási célokra.

Tapasztalatok szerint a következő két-három hét szinte a legnehezebb időszak valamennyi pár életében. Érthető ez, hiszen egy olyan mérföldkő felé közelednek, amely végérvényesen megváltoztathatja életüket, valóra válthatja régen dédelgetett álmaikat. Ebben az időszakban dől el, hogy a parányi embriónak sikerül-e befészkelődni és továbbfejlődni. A 21. napon végzett ultrahangvizsgálat adhat végső bizonyosságot a sorsdöntő kérdésre.

Szólj hozzá! Olvasd el, mit írtak erről a témáról a fórumban!

ICSI



Küldje el e-mailben ezt a cikket!

Feladó (e-mail):
E-mail cím, ahová küldöd:
Megjegyzés:

Preimplantációs Genetikai Diagnosztika (PGD)
Ez a nemrégiben kidolgozott módszer lehetővé teszi a genetikai rendellenességek kiszűrését az ivarsejtek illetve az embriók vizsgálatával, még az embrió visszaültetését megelőzően.
Részletek

A rovat összes cikkét megnézem