Anyai gond(olat)ok a csecsemő megszületése után

Altmann Andrea

Alig vártuk, hogy gondolatban már ezerszer elképzelt kicsinyünket magunkhoz szorítsuk! Most itt van, köztünk lélegzik! Felhőtlen boldogságról ábrándoztunk a szülés után, és meglepődve, nem ritkán bűntudattal vesszük észre, hogy sírás fojtogat, szomorúság és félelmek gyötörnek.

Mi történik velünk közvetlenül a szülés után?

Változások állnak be életünkben, amelyekre gyakran nem vagyunk teljesen felkészülve, mert nem is gondolunk rájuk, vagy mert rá sem merünk gondolni…

Nézzük, mivel kell szembenéznünk a szülés utáni napokban, hetekben!

A testi változások erősen hatnak a hangulatunkra és a lelki állapotainkra.
Önmagában a szülés okozta testi és hormonális változások erőteljesen befolyásolják a hangulatunkat. Nagy megterhelés a szervezetnek, hogy a szülés után vissza kell állítania a test eredeti működését. Gyakran érezzük magunkat fáradtnak, és a gyermekágyi depresszió néven jelölt – szomorúsággal, lehangoltsággal és hangulati változásokkal járó – lelki állapot is gyakran megjelenik; egyeseknél csak néhány napra, másoknál akár hónapokra is. A néhány napig, hétig tartó hangulatváltozás természetes velejárója a hormonális változásoknak, de gyakran nagyon elkeserítik az anyát és a nagyobb bajt az okozza, ha úgy érzi, hogy nem jó anya, amiért nem mindig örül a kicsinyének, ez a szomorúság pedig már örökké megmarad. Minél jobban belemerülünk ezekbe a lehangolt állapotokba, annál nehezebb lesz kilábalni belőlük.

A testi változások másik területe a szoptatás. Sokan már előre félnek, hogy nem indul be a tejtermelésük, nem lesz elég tejük vagy a csecsemő nem akar szopni. Mikor a 3–4. napon gyakran robbanásszerűen beindul a tejtermelés a szoptatás fájdalommal jár, a mellbimbó kisebesedése néha valóban pokoli szenvedést okoz. Az anyákban felmerülhet, hogy valamit rosszul csinálnak, nem jól szoptatnak, túletetik vagy éppen nem elég sokszor etetik a babát. A szoptatási nehézségek, a duzzadt mell okozta fájdalmak gyakran hónapokig is eltarthatnak, emiatt nagy kitartást és elszántságot igényel az anyától, hogy folytassa kicsinye szoptatását.
A testi változások másik területe, hogy az anyának legtöbbször azzal kell szembesülnie, hogy alakja nem a régi, meghízott, valamennyi súlyfelesleget gyűjtött az állapotos hónapok alatt. Ez nagyon elkeserítheti az anyákat, akik még egy ideig nem is kezdhetik el a diétát vagy az erősebb tornát. Bizony türelemre van szükség és megint csak elszántságra, hogy az anya bízzon abban, hogy az elkövetkezendő hónapok alatt fokozatosan képes lesz visszaállítani eredeti alakját. Sokan éppen a szoptatás alatt halmoznak fel nagyobb súlyfelesleget, mert a lelki és testi megterheléseket túlevéssel kompenzálják. Ezért nagy erőre van szükség, hogy az amúgy is zaklatott, kiegyensúlyozatlan lelkiállapotú hetekben is kiegyensúlyozottan és egészségesen táplálkozzunk.

A testi változások közé tartozik az anyákra jellemző folyamatos kialvatlanságból származó fáradtság és ingerültség, lehangoltság és energiahiány. A legtöbb anya ettől szenved a legtöbbet, hiszen érzi, hogy nem képes annyit teljesíteni, mint előtte. Ez a fáradtságérzés vezet az önmagukkal szembeni rossz érzésekhez és hangulati szélsőségekhez. Nagyon fontos ebben a kezdeti időszakban, hogy az anyák minél többet tudjanak aludni, tehát észre kell vennünk, hogy nem attól vagyunk jó anyák, ha éjszakánként többször felkelünk, nappal pedig egész nap csak dolgozunk, hanem próbáljuk elérni, hogy a baba átaludja az éjszakát és mi is tudjunk pihenni; ha máskor nem, hát napközben, amikor a baba is alszik. Az önfeláldozó és önfeladó magatartással csak magunknak és környezetünknek ártunk ebben az esetben. Ráadásul sokkal nehezebben épülünk fel és nyerjük vissza erőnket a gyermekágyi időszak után.

A testi változások mellett egy sor lelki változás és a szüléssel kapcsolatban felbukkanó érzés is gondot okozhat. A szülés gyakran elemi erővel kavarja fel saját fogantatásunk, magzati állapotban átélt tapasztalataink és születésünk élményeit. Felszínre kerülnek a saját anyánkkal kapcsolatos csecsemőkori tapasztalataink is, és ezek szorongások, saját csecsemőnkkel kapcsolatos félelmek, anyai mivoltunkban érzett bizonytalanságok formájában jelentkezhetnek. A saját testünkhöz való viszonyunk nehézségei gyakran vezetnek a babánkkal való érintési, szoptatási problémákhoz is. Ezek a szorongások olyan mérvűek lehetnek, amelyek a gyermek teljes elutasításához, inadekvát reakciókhoz vezethetnek az anya részéről. Ilyen esetekben a szülés előtt kiegyensúlyozott anyák agresszívakká, elutasítóvá válnak saját gyerekük iránt és ennek gyakran nincsenek is tudatában. Az ilyen súlyos érzelmi zavar eseteiben a környezet felismerő szerepe a döntő, ekkor ugyanis az anyák nem képesek segítséget kérni. A környezetnek kell felfigyelnie arra, hogy az anya és a csecsemő bajban van és minél korábban szaksegítséget kell kérni. Az ilyen tudatállapotok is kezelhetőek terápiásan, és idővel az anya viszonya kicsinyéhez újra kiegyensúlyozottá válik.

A változások sorában a családi, környezeti struktúrában beálló változások is nagy jelentőséggel bírnak az anyai érzésekre, hangulatokra. Az anyák kezdeti félelmei között gyakran szerepel a párjukkal való kapcsolat megváltozása a szülés után. Bizony az új jövevény megjelenése első gyermek esetében nagy megterhelést jelenthet a kapcsolatra. Még a második és többedik gyermek is átrendezi a családi viszonyrendszert. Ráadásul a szülés élménye az apákban is felkeltheti a saját születési és csecsemőkori élményeket, a saját édesanyjukkal való kapcsolati zavarokat, amelyek szorongások, félelmek és a párjukkal szembeni bizonytalanságok formájában jelentkezhetnek. Sok esetben az anya saját leterhelt állapota miatt képtelen még az apában megjelenő változásokra is figyelni és azok eredetét kutatni.

A párkapcsolatban megterhelést jelenthet, hogy átalakul a család időbeosztása, megváltoznak a szokások, az együttlétekre való lehetőségek. A párkapcsolatban szülés után megváltoznak a szexuális szokások, és ez szintén teherként nehezedik a kapcsolatra. Ebben a kezdeti időszakban nagyon fontos, hogy a változásokról képesek legyenek beszélgetni és elfogadni őket. A folyamat egy ideig vagy hosszabb távon némi alkalmazkodást igényel a pároktól.

A családi változások másik szereplője a testvér vagy testvérek, akik számára az új jövevény gyakran nagy lelki terhet jelent. Egyrészt le kell mondaniuk az édesanyjuk kizárólagos hozzáférhetőségéről, másrészt megjelent egy másik személy, aki a helyüket bitorolja, a figyelmet élvezi. Nagy türelem szükséges a nagyobb gyerekek figyelemfelkeltési trükkjeinek elviseléséhez. Az új testvér elfogadása gyermekenként nagyon különböző ideig tarthat, és csak a szülők részéről történő odafigyelő, szerető elfogadás képes a nagyobb testvér szorongásait csökkenteni.

A környezeti változások között figyelmet igényel az a tény, hogy társadalmunkban sok esetben a csecsemővel való együttlét az anya részéről szociális izolációt, egyedüllétet hoz létre. Sokan számolnak be arról, hogy milyen nehéz a mindennapokban folyton egyedül lenniük a kicsinyükkel, amikor mindent maguknak kell eldönteniük. Kimozdulni nincs kedvük, utazni a kicsivel félnek. A tágabb család és a barátok segíthetnek ebben a helyzetben, amikor felfigyelnek a kismama társasági igényeire és jelenlétükkel csökkentik szorongásait. A más kismamákkal való találkozások is nagy segítséget jelentenek egyeseknek, mert ekkor megbeszélhetik a közös tapasztalataikat. Mások számára azonban csak még szorongatóbb a többiek problémáinak, tapasztalatainak meghallgatása. Az egészséges, támogató környezet és az apa feladata, hogy az anyát kiszabadítsa a magányosság érzéséből.

Az anyákat lelkileg és érzelmileg nagyon megterhelheti a munkájuk, a szülésig megszokott tevékenységük elvesztése is. Nemcsak a megszokott szociális környezetet veszítik el ekkor, de gyakran érzik magukat értéktelenebbnek – és bezártság-érzésüket ez is növeli. A csecsemővel való foglalkozás, együttlét nem biztosítja számukra azt a megszokott szellemi és lelki táplálékot, amit eddig a munkájuk jelentett, ráadásul el kell fogadniuk, hogy egy ideig még nem lesznek képesek folyamatos munkatevékenységekre.

Mindezek a nehézségek kisebb-nagyobb mértékben megjelentek a saját két szülésem utáni időszakban is. A legnagyobb segítséget az jelentette sírós hangulataimban, hogy tudtam, ez az élethelyzet is átmeneti, és számtalan gyönyörű pillanatot is rejteget a fenti nehézségeken túl. Csak figyeltem magamban a szorongásokat, haragot és egyéb hangulatváltozásokat, és hálás voltam, hogy átélhetem őket.

Anyai gond(olat)ok a csecsemő megszületése után



Küldje el e-mailben ezt a cikket!

Feladó (e-mail):
E-mail cím, ahová küldöd:
Megjegyzés: