Depressziós kismamák

Egyet Tóth Erika

A szülést követő időszakban sok kismama küzd különböző mértékű hangulati zavarokkal. Ennek okai lehetnek: az újszülött ellátásának felelőssége, a baba egészsége miatti állandó aggodalom, az új szerepben a „mindenáron” megfelelni akarás kényszere, a szülés utáni hirtelen hormonális változás, a fokozott lelki és testi igénybevétel, amivel a gyerek gondozása jár. Egyelőre nincsenek pontos adatok arra nézve, hogy Magyarországon hány anya küzd gyermekágyi depresszióval.

Ezt a hiányt igyekszik pótolni az a kezdeményezés, amely Komárom-Esztergom megyéből indult és az elkövetkező hónapokban válik majd országos méretűvé.

A vizsgálatokra a védőnői hálózaton keresztül kerül sor, és egy úgynevezett Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) munkacímű kérdőív segítségével történik. A betegségről, és a felmérés folyamatáról a kutatás Komárom-Esztergom megyei elindítóival, Balatoni Ágnessel, a Megyei ÁNTSZ vezető védőnőjével, és dr. Hamar Ottóval, a Szent Borbála Kórház Szülészeti Osztály szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

Riporter: Hogyan különböztethetjük meg a szülés utáni lehangoltságot a depressziótól?

Balatoni Ágnes: Nem eléggé közismert, hogy milyen gyakori: az újdonsült anya, a babájával hazatérve, nem a várva-várt földöntúli boldogságot érzi, amit kimondva vagy kimondatlanul elvárnak tőle a környezetében élők. A problémák abból adódnak, ha az anya boldogság helyett csak fáradtságot, bizonytalanságot, félelmet és csalódottságot érez, mert fájdalmai vannak, mert „minden” felszedett deka rajta maradt, s mert nem érzi magát vonzónak, mert a kicsi sokat sír, mert nem tudja, mit is kell tennie. Úgy érzi, mindenki csak a babával van elfoglalva, vele senki sem törődik. Jó esetben az új szerep, és a korábban ismeretlen feladatok néhány hét leforgása alatt természetessé válnak az anya számára. De addig marad a pityergés. Ez a pszichológusok előtt ismert, úgynevezett baby-blues, postpartum blue, a szülés utáni első héten a mamák felénél fellépő hangulati mélypont, amit különös érzékenység, lehangoltság jellemez.

Riporter: Mit lehet tenni, ha ezt észlelik magukon a kismamák?

dr. Hamar Ottó: Ez az érzelmi labilitás még nem betegség, orvosi kezelést nem igényel, de fontos, hogy az egészségügyi személyzet (elsősorban a védőnő), s a hozzátartozók is értőn és megértőn álljanak a helyzethez. Ettől az (átmeneti) állapottól el kell különíteni a valódi pszichés betegséget, a depressziót, amelynek tünetei bármikor, de általában jóval (gyakran hetekkel) a szülést követően jelentkeznek. A gyerekágyi depresszió szűrővizs gálattal valószínűsíthető, és pszichiátriai interjú alapjándiagnosztizálható. A páciensnél a depresszió általános jelei mellett előfordulhatnak: kimerültség, érdektelenség, a külvilágtól való elzárkózás, s – a legsúlyosabb esetekben – a gyermek iránti agresszió, vagy öngyilkossági gondolatok. A gyermekágyi depresszióval nem csak azért kell foglalkozni, mert rossz az asszonynak, hanem azért is, mert esetleg tragédiához vezethet… Kezelés hiányában megronthatja a családi és párkapcsolatot, a szexuális életet, állandósulhatnak az ok nélküli veszekedések. A legnagyobb gond, hogy a csecsemő a legfogékonyabb életperiódusát tölti el egy depressziós anya mellett, s ez kihathat egész további életére…

Riporter: Milyen kezelési módokra lehet, illetve van szükség a tünetek felismerése után?

dr. Hamar Ottó: A legtöbb esetben már az is javít a beteg állapotán, ha a védőnővel, vagy a pszichológussal megbeszélheti a problémáit. A megoldásban a korai felismerés, a védőnő empátiája, a feltétel nélküli elfogadás és a hitelesség rendkívül fontos. Az odafigyelés, a meghallgatás során jut ugyanis tudomásunkra: mi az, amivel nehéz megbirkóznia a kismamának. Az érzelmek kimondása, megfogalmazása, a problémák konkretizálása, kisebb célok kitűzése önmagában is segít. Súlyosabb esetekben azonban gyógyszeres, vagy akár kórházi kezelésre is szükség lehet.

Riporter: Magyarországi átfogó jellegű vizsgálatok korábban nem készültek. Milyen eredményekkel zárultak a Komárom-Esztergom megyei elemzések?

Balatoni Ágnes: Megyénkben a gyermekágyas védőnői látogatás részeként, a gyermekágyi hangulatzavarok szűrésére, bevezettük az EPDS-t, valamint azt a részben saját fejlesztésű kérdőívet, amelyet a védőnők családlátogatásaik során töltöttek ki. Tapasztalataink szerint az anyák kifejezetten örültek ezeknek a beszélgetéseknek, „rákérdezéseknek”. Válogatás nélkül, időben folyamatosan, 811 esetben végeztük el eddig a kérdőíves vizsgálatot, amely megdöbbentő tényekkel szembesített bennünket. Míg a külföldi szakirodalom 7-10 százalék között regisztrálta a szülés utáni depresszió gyakoriságát, addig megyénkben elérte a 13,7 százalékot. Szerencsére az esetek többségében a tünetek csak átmeneti jellegűek voltak, amit a környezet odafigyelésével, és a problémáknak védőnővel való megbeszélésével sikerült orvosolnunk.

Riporter: Melyek a leginkább veszélyeztetett csoportok?

Balatoni Ágnes: Eredményeink szerint, az esetek 2/3-ában az első gyermek születését követően alakult ki a gyermekágyi, tartósan lehangolt kedélyállapot. A veszélyeztetett csoportba tartozók átlag életkora 28 év körüli. Azok a nők, akik korábban is panaszkodtak depresszióra, magukra hagyottaknak érezték magukat a baba gondozásában, és idő előtt jelentkezett náluk a fájás-összehúzódás, a terhesség alatti gyakori émelygésre, hányingerre emlékeztek, s kevésbé képesek megbarátkozni a gyermekáldással, ezért valószínűbb, hogy érzékenyebben reagálnak a szülés utáni időszakra. A szülés utáni lehangoltság korai felismerésének és kezelésének lehetőségét csak a védőnői szolgálat, a szülész-nőgyógyász és a pszichiáter közötti jó együttműködés teremtheti meg, ezt hivatott segíteni az a feltáró vizsgálat is, amely a következő hónapokban indul majd el országszerte.

Forrás: Népszava, 2004. március 29.

Gyermekágyi depresszió tünetei: lehangoltság, szorongás, örömtelenség, érdektelenség, ingerlékenység, fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavar, feledékenység, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bűntudat, önvád, értéktelenség érzése.
Komárom-Esztergom megyei adatok, a gyermekágyi lehangoltság előfordulása a gyerekek számának tükrében.

A szülészeten, nőgyógyászatokon dolgozó pszichológusok általában felkészültek a szülés utáni lehangoltság, illetve depresszió kezelésére.

Speciálisan ezzel foglalkozik a Hawa Munkacsoport, mely dr. Frigyes Júlia pszichiáter (egyben 4 gyermekes anyuka) vezetésével működik. A képzett és laikus segítőkből, pszichológusokból és pszichiáterekből álló munkacsoport a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban rendel, családok részére OEP támogatással térítésmentesen. A csoport elérhetősége: tel.: 275-7468, 06-20-388-5653, e-mail: hawa@matavnet.hu